Veszprémgalsa

A falut átszelő Kígyós-patak hajdan megyehatárt is jelölt. Veszprémgalsa Zalagalsa és Veszprémpinkóc egyesítéséből keletkezett, 1969. január elején.
A Galsa helységnév a Galsa személynévből származik, mely szláv eredetű. A Zala előtag a megyei hovatartozással kapcsolatos. Első említése 1268-ból való. A XIV. század derekán adásvétel útján Himfi Benedek birtoka. A falunak nagy a malomkultúrája. 1366-ban a Sárosd vizén három malmot jegyeztek fel. Számos malmai közül jelenleg mindössze a Grúber-malom romjai állnak a Petőfi utca 38 számú telken, a Kígyós-patak keleti oldalán. Valószínű, hogy a 19. században épült egy korábbi malom helyére.
1700-ban lakosságát evangélikusnak mondták, később a katolikusok száma is megszaporodott. Mai templomát Szent Péter és Pál tiszteletére 1778-ban építették, műemlék.

Pinkócon (Petőfi utca), a Szent Imre tiszteletére emelt templom az Apácatornára vezető út teresedésének déli oldalán áll. A keletelt, egyhajós templom 1852 és 1853 között épült. Nyugati homlokzata felett íves ablakkal áttört kisméretű torony található, amelyet kőgúla fed.

Veszprémgalsán Péter-Pál napján ünneplik a búcsút, a falunapot pedig július első felében tartják.

Veszprémgalsa község honlapja: www.veszpremgalsa.hu

• vissza az előző oldalra