Sümeg
A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel.
A város nevét először egy 1292-ben kelt oklevél említi, ekkor Symegh, Sümögh, Sumich, Symigh néven olvasható.
Sümeg jelentősége és története hosszú évszázadokig szorosan összefüggött várának sorsával. A várat az 1260-as években a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, amelyet a következő évszázadokban a veszprémi püspökök fejeztettek be.
A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. 1552-ben elesett Veszprém, s ettől kezdődően egyre inkább Sümeg lett a veszprémi püspökök székhelye 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját.
A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták.
Széchenyi György püspök 1653-ban kijavíttatta a várat, erős falakkal vette körbe a belterületet, a falak közé pedig erős őrtornyokat építtetett. A hatalmas védőfalak a vár külső védelmi részeinek is tekinthetők. A városfal a vár külső kaputornyától egyenes vonalban haladt lefelé a Tarisznyavárhoz. Ezen a helyen állott az egyik városkapu, melynek bejáratát az őrtorony védte. Az egykor 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfal egy része ma is látható. E falakon belül, a XVIII. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített ferences templom és kolostor látható..
Padányi Bíró Márton XVIII. századi püspöksége hozta Sümeg történetében a következő fellendülést. A várost püspöki székhelyévé választotta, ő építtette a Püspöki Palotát (mely ma is a dunántúli barokk egyik legszebb műemléke) a váristállót és a Kálvária templomot, melynek freskóit korának híres művésze, Franz Anton Maulbertsch készítette.
Sümeg szülötte a felvilágosodás irodalmának jelentős alakja Kisfaludy Sándor (1772-1844), a Dunántúl egyik szellemi központjává emelte a kisvárost. A költő szülőháza ma a Városi Múzeumnak ad otthont.
Sümeg oktatását, egészségügyét támogató Ramassetter Vincét pedig „a város atyjaként” tisztelik.
A város testvértelepülései: Aichtal (Németország), Szováta (Románia), Koscian (Lengyelország), Tapolca (Magyarország) és Vobarno (Olaszország). A város lakosainak száma 6755 fő.
Sümeg város hivatalos honlapja: www.sumeg.hu
