 |
 |
A Marcal mentén fekv? kisközség. A mai falu alig több mint 200 éves. Az 1715. évi országos összeírásban még nem szerepelt a lakott helyek között. A régi község - amely a Marcaltól északnyugatra feküdt - a török id?kben pusztult el.
A település nyomai még mai is látszanak. Az új falut a nemesek építették fel. Els? lakói Ferenczy- és Németh nev? családok voltak.
A régi Rigács 1348-ben t?nt fel el?ször a korabeli oklevelekben, Rygach formában. Neve szláv eredet?. Kezdetben a Rigácsi - másként Terkenci - család birtokolta. Még 1496-ban is övék volt a határ. Egy 1559-es oklevél Rygacz nemesei is megemlíti, akik a "gógánfalvai" nemesekkel együtt részt vettek Megyeri Gáspár és Imre, Megyer possessióbeli beiktatásán. A község kés?bbi birtokosa - még a XVIII. században is - az Inkey - család, amely a Zala megyei Rigyác községben is bírt részeket. A család leszármazottai alatt - a XVIII. század második felében - települt be Rigács magyar ajkú római katolikus és evangélikus lakossággal. Katolikus lakói 1909-t?l tartoznak az ukki plébániához. A községnek két temploma van. Rigácsnak 1939-ben 1070 katasztrális holdja és 543 lakosa volt, 126 lakóházat számoltak. Egy római katolikus és egy evangélikus népiskolája m?ködött. F?ként középparasztok lakták. 1929-ben kilenc 25 holdon felüli birtokos volt. Kilenc önálló kisiparos és egy keresked? élt ekkor a községben.
A község termel?szövetkezete 1959-ben alakult, az alakulás évében, 1270 hold földje és 127 tagja volt, a lakosság többsége a termel?szövetkezetben dolgozott. Állattenyésztéssel és növénytermesz- téssel, valamint öntözéses kertészettel foglalkoztak. Határa termékeny és gondosan m?velt. A TSZ-t kés?bb a sümegi TSZ-hez csatolták, majd 1992-ben felszámolásra került.
Rigács fejl?dése 1945. után egyre er?teljesebbé vált. Az els?k között villamosították 1948-ban. Egy évvel kés?bb beköt?út, 1962-ben pedig kultúrház épült. Orvosi rendel?t, autóbuszvárókat, postát, öregek napközi
otthonát, üzlethelyiséget és sportpályát létesítettek. A régi zsúptet?s, vályogból vagy vertfalból készült házak fokozatosan elt?ntek. Önálló tanácsa 1969 július 1-jén egyesült az ukki községi tanáccsal, majd a gógánfai közös tanács társközsége lett.
Ma az ukki székhely? körjegyz?séghez tartozik. Lakosainak száma 191 f?.
A település nyomai még mai is látszanak. Az új falut a nemesek építették fel. Els? lakói Ferenczy- és Németh nev? családok voltak.
A régi Rigács 1348-ben t?nt fel el?ször a korabeli oklevelekben, Rygach formában. Neve szláv eredet?. Kezdetben a Rigácsi - másként Terkenci - család birtokolta. Még 1496-ban is övék volt a határ. Egy 1559-es oklevél Rygacz nemesei is megemlíti, akik a "gógánfalvai" nemesekkel együtt részt vettek Megyeri Gáspár és Imre, Megyer possessióbeli beiktatásán. A község kés?bbi birtokosa - még a XVIII. században is - az Inkey - család, amely a Zala megyei Rigyác községben is bírt részeket. A család leszármazottai alatt - a XVIII. század második felében - települt be Rigács magyar ajkú római katolikus és evangélikus lakossággal. Katolikus lakói 1909-t?l tartoznak az ukki plébániához. A községnek két temploma van. Rigácsnak 1939-ben 1070 katasztrális holdja és 543 lakosa volt, 126 lakóházat számoltak. Egy római katolikus és egy evangélikus népiskolája m?ködött. F?ként középparasztok lakták. 1929-ben kilenc 25 holdon felüli birtokos volt. Kilenc önálló kisiparos és egy keresked? élt ekkor a községben.
A község termel?szövetkezete 1959-ben alakult, az alakulás évében, 1270 hold földje és 127 tagja volt, a lakosság többsége a termel?szövetkezetben dolgozott. Állattenyésztéssel és növénytermesz- téssel, valamint öntözéses kertészettel foglalkoztak. Határa termékeny és gondosan m?velt. A TSZ-t kés?bb a sümegi TSZ-hez csatolták, majd 1992-ben felszámolásra került.
Rigács fejl?dése 1945. után egyre er?teljesebbé vált. Az els?k között villamosították 1948-ban. Egy évvel kés?bb beköt?út, 1962-ben pedig kultúrház épült. Orvosi rendel?t, autóbuszvárókat, postát, öregek napközi
otthonát, üzlethelyiséget és sportpályát létesítettek. A régi zsúptet?s, vályogból vagy vertfalból készült házak fokozatosan elt?ntek. Önálló tanácsa 1969 július 1-jén egyesült az ukki községi tanáccsal, majd a gógánfai közös tanács társközsége lett.
Ma az ukki székhely? körjegyz?séghez tartozik. Lakosainak száma 191 f?.
 |
 |
 |