 |
 |
El?ször 1332-ben említik meg az oklevelek. Megyer néven. Ekkor a debrentei vár tartozéka, a Himfi-család birtokában. A Pápai-családoknak is voltak itt birtokrészei. Mátyás király 1464-ben a Kanizsaiaknak adta. Egy 1559-ben kelet-kezett oklevél szerint néhai Megyeri Tamás fiait - Gáspárt és Imrét - beiktatták a h?tlenségbe esett Megyeri Péter és Antal megyeri birtokrészébe. Hosszú ideig a Megyeri-család birtoka volt. Neve a megyer törzsnévb?l keletke- zett. A szegényes forrásmunkák a község keletkezésér?l és történetér?l alig adnak képet. A török id?kben Megyer a sümegi vár "kapuja" volt és mint ilyen el is pusztult. A két világháború között a község határának nagyobbik részén - 600 holdon - Lázár József földbirtokos gazdálkodott. Birtokát kés?bb Rozner Ferencnek adta el. Határa elaprózódott, s a kisnemesi családok kezébe került. Közvetlenül 1945. el?tt az egész határ a község lakóié volt. Megyeren 1939-ben 135 magyar anyanyelv? lakos élt. Lakóházainak száma 27, területe 739 katasztrális hold. Egyetlen iskolája sem volt, viszont három kocsmáját is említették, gyakran keresték fel az eldugott kisközséget a betyárok, akik a falu juhászaival tartottak kapcsolatot. Megyernek 1969-ben 120 lakosa és 29 lakóháza volt. Területe akkor 400 katasztrális hold, ebb?l 280 hold szántó, a többi erd? és rét. Két rövid utcáját említik. A falu mellett folyó Marcalt 1968-ban szabályozták, korábban 50-60 holdnyi területet öntött el évenként. Az 1960-as évek kezdetén a kiöntött folyó elvitte a fahidat, ami helyett új betonhidat építettek 1965-ben. Kisszámú lakossága - néhány vasutas kivételével - a rigácsi TSZ-ben dolgozott. Megyeren 1959-ben jött létre termel?szövetkezet, három évig gazdálkodott önállóan, majd 1962. áprilisában a rigácsi gazdasággal egyesült. Megyeren üzemegység m?ködött. F? üzemág a növénytermesztés és állattenyésztés volt, anyakocákat és szarvasmarhákat tartottak, mintegy 20-22 f? dolgozott az üzemegységben. Kés?bb a sümegi TSZ-hez csatlakozott, amit 1992-ben számoltak fel. Arányaihoz mérten Megyer is fejl?dött 1945. után. A villanyt 1959-ben vezették be. Ugyanabban az évben kultúrházat, boltot és t?zoltószertárat létesítettek. Kevés új ház épület, a régi szalmatet?s házakat azonban átalakították, felújították. Megyer korábban közigazgatásilag Ukkhoz, majd Gógánfa társközsége lett. Ma az ukki székhely? körjegyz?séghez tartozik.
 |
 |
 |