 |
 |
Veszprém megye nyugati határa mentén fekv? település, Vas és Zala megyék találkozásánál. A község Sümeg kistérségben található, körjegyz?ségi székhelytelepülés, Hetyef? és Zalaerd?d települések tartoznak hozzá. Dabronc (A szláv a dobry "jó" szóból képzett szláv személynév.) Bár a helység neve szláv eredetet sugall, mégis ?si, magyar kultúr-tájon terül el hazánk legnyugatibb részének egyik kedves, jellegzetes falva Dabronc.
Történetében fényes és tragikus id?szakok egyaránt fellelhet?k. A török hódoltság ellen szinte állandó pusztításnak, zaklatásnak kitett határvidék hosszú évtizedekig néptelen, majd nagy hatalmú, a magyar történelemben kulcsfontosságú családok: Batthyányiak, Széchenyiek birtokába kerül. A szomszédos Ötövösön a falu templomát eredeti Dorfmeister-freskó díszíti, s a mintagazdaságot szervez? nevezetes család kastélyában töltötte életének nagy részét a költ?, Kisfaludy Sándor múzsája, Szegedy Róza.
A falu történetében legkorábbi szakaszában is találkozhatunk figyelemre méltó jelenségekkel.
Már 1198-ban írott forrás emlékezik meg a községr?l, mint a nagy hírre emelkedett Türje nemzetség szállásbirtokáról.
A következ? században e nemzetség legkiválóbb tagja, Türje Dénes, IV. Béla király ifjúkori barátja, a muhi vereség után egyike a király megment?inek. Érdemei elismeréseként el?ször szlavón bán, majd 1246-ban Magyarország nádora, s ? alapítja Türjén a nemzetség monostorát. Dabronc - legalábbis részben - az apátság birtoka lett.
A helység sorsáról csak a XVI. századtól kezdve találunk fontosabb adatokat.
1532-ben a Nagy Szulejmán vezette hatalmas török hadsereg portyázói ezt a látszólag eldugott Marcal menti települést is pusztítják, bár a XVI. század végéig nem sikerül elfoglalniuk. Súlyos csapást jelentett a térségnek Kanizsa várának, a magyar végvárrendszer délnyugati bástyájának 1600-as eleste. A török portyázók ezután pusztasággá züllesztették ezt a szép magyar tájat.
Valamikorra ez id? tájt a falu népe is megsokallta az állandó fenyegetést, s részben a sümegi vár környékén, részben egyéb falvakban keresett és talált menedéket.
Hasonló utat járt be az immáron Dabronccal összeolvadt Ötvös puszta is. Eredete ugyancsak az Árpád-korba nyúlik vissza, szintén a Türje nemzetség birtoka. A török id?kben elnéptelenedik, s csak a XVIII. században népesül be újra.Rövid id? alatt figyelemre méltó fejl?désnek indul az inkább uradalmaknak, semmint községnek tekinthet? helység.
A Szegedy család mintagazdasága és kastélya, továbbá a Széchenyi kastély a század második felében épül, s ugyanerre tehet? a pompás barokk m?emléktemplom építése is. Dabronc község is a szabadságharc után népesül be újra.
A lakosság száma fokozatosan gyarapodik, ám az 1940-es évek óta csökken? tendenciát mutat.
Történetében fényes és tragikus id?szakok egyaránt fellelhet?k. A török hódoltság ellen szinte állandó pusztításnak, zaklatásnak kitett határvidék hosszú évtizedekig néptelen, majd nagy hatalmú, a magyar történelemben kulcsfontosságú családok: Batthyányiak, Széchenyiek birtokába kerül. A szomszédos Ötövösön a falu templomát eredeti Dorfmeister-freskó díszíti, s a mintagazdaságot szervez? nevezetes család kastélyában töltötte életének nagy részét a költ?, Kisfaludy Sándor múzsája, Szegedy Róza.
A falu történetében legkorábbi szakaszában is találkozhatunk figyelemre méltó jelenségekkel.
Már 1198-ban írott forrás emlékezik meg a községr?l, mint a nagy hírre emelkedett Türje nemzetség szállásbirtokáról.
A következ? században e nemzetség legkiválóbb tagja, Türje Dénes, IV. Béla király ifjúkori barátja, a muhi vereség után egyike a király megment?inek. Érdemei elismeréseként el?ször szlavón bán, majd 1246-ban Magyarország nádora, s ? alapítja Türjén a nemzetség monostorát. Dabronc - legalábbis részben - az apátság birtoka lett.
A helység sorsáról csak a XVI. századtól kezdve találunk fontosabb adatokat.
1532-ben a Nagy Szulejmán vezette hatalmas török hadsereg portyázói ezt a látszólag eldugott Marcal menti települést is pusztítják, bár a XVI. század végéig nem sikerül elfoglalniuk. Súlyos csapást jelentett a térségnek Kanizsa várának, a magyar végvárrendszer délnyugati bástyájának 1600-as eleste. A török portyázók ezután pusztasággá züllesztették ezt a szép magyar tájat.
Valamikorra ez id? tájt a falu népe is megsokallta az állandó fenyegetést, s részben a sümegi vár környékén, részben egyéb falvakban keresett és talált menedéket.
Hasonló utat járt be az immáron Dabronccal összeolvadt Ötvös puszta is. Eredete ugyancsak az Árpád-korba nyúlik vissza, szintén a Türje nemzetség birtoka. A török id?kben elnéptelenedik, s csak a XVIII. században népesül be újra.Rövid id? alatt figyelemre méltó fejl?désnek indul az inkább uradalmaknak, semmint községnek tekinthet? helység.
A Szegedy család mintagazdasága és kastélya, továbbá a Széchenyi kastély a század második felében épül, s ugyanerre tehet? a pompás barokk m?emléktemplom építése is. Dabronc község is a szabadságharc után népesül be újra.
A lakosság száma fokozatosan gyarapodik, ám az 1940-es évek óta csökken? tendenciát mutat.
 |
 |
 |