Ez a Nyugat-Dunántúli kis község Zala és Veszprém megye határán, a Sümegi medencében a Nyugat-Bakony Tátika hegyvonulatának és a Kovácsi hegynek ölelésében fekszik. Az ?si település: 1998-ban ünnepelte 750. évfordulóját.
A hivatalos okiratok 1248-tól említik, mint jobbágy települést. 1548-ban a törökök felégették, majd a Püspökség 1700-ban dél-németeket telepített be. Azóta vegyes a lakosság, de a család nevek alapján többnyire német származású. Nyelvi identitásukat, építészeti, néphagyományaikat elveszítették.
1828-ban 604 lelket (105 háznép) számláltak (ma csak 488 f?t). Zömmel 3 nyomásos paraszt gazda- ságot tartottak fenn a hozzátartozó igavonó és más haszonállatokkal. Ekkor meghatározó település volt a környéken azóta a szomszédos települések lélekszámban túln?tték. A szántóföldi növénytermesztés mellett jelent?s volt a gyümölcs és sz?l?termesztés - ez utóbbira ma is 110 ha I. osztályú sz?l?terület kataszterbe sorolt vulkánikus (bazalt) eredet? terület áll rendelkezésre- de az évszázad második felé- ben az ültetvények zöme lepusztult.
A település csaknem kizárólag (99 %-ban) római katolikus -ma is vallásos. A jelenleg is fennálló kés? barokk kori temploma 1731-ben épült, majd 1787-ben átépítették. Pedáns, tiszta, virágokkal b?ven és ízlésesen díszített udvarok és el?kertek csakúgy mint maga a település. A templom véd?szentje Mária. A sz?l?hegyi kápolna un. "Hálaadó" kápolna 1850-ben épült egy nagy jégverés után.
Festetics György jóvoltából 1791-t?l postajárat volt Sümeg és Keszthely között, ez határozta meg Bazsi szerepét. Szorgalmas, földmuvelésb?l és erd?gazdálkodásból él? népét 1959-ben terelték be a Termel? Szövetkezetbe. Ett?l kezdve rohamosan hanyatlott az ?si birtok és ?si foglalkozás szeretete és megbecsülése, amely a mostani változások után sem került az azt megillet? helyre.
A falu szülötte Simon István költ?, akit halála után is tisztel a Szül?föld -ennek jegyében minden évben az o emlékezetére gyermekversmondó versenyt rendezünk.
A folyamatban lév? szennyvízcsatornázással kompletté válik a közm?vesítés. A településr?l hiányzik az iskola, a pedagógus - de legf?képpen az összetartás a régi értelemben vett faluközösség.
Az önkormányzat 1998-tól tagja a Tátitka-Rezi Régió önkormányzati társulásnak és a "Sümeg Térségi önkormányzatok Területfejlesztési Társulásnak". A település jellegzetes növénye az ?shonos szelíd (étkezési) gesztenye (Castanea sativa) amelynek kupacsos termése akár szimbólum is lehet.
A táj, az él?világ a klíma és az épített örökség együttesen adja a Pannon jelleget. Jelképeink megalko- tásában az elbizonytalanodott jelen átugrásával címerünk Bazsi szellemiségét és a gesztenyefa szívós megújuló képességét fejeztük ki. Bazsi a Balaton közelségénél, fekvésénél, erd?sültségénél, jó leveg?- jénél és fajgazdag régi jelleg? gyümölcstermesztésénél fogva predesztinált lehetne az ökotermesztésre és ökoturizmusra, -lehet, hogy ez lenne a jöv?je.
Honlapkészítés